A SzEK.org észrevételei a Digitális Magyarország Programról

A levél szövege:

A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org), mint a hazai elektronikus kereskedelem kiemelkedő szereplőit összefogó társadalmi szervezet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felhívására az alábbi észrevételeket teszi a Digitális Magyarország Program kapcsán.

A Digitális Magyarország Program által megfogalmazott célok döntő többségével a SzEK.org egyetért és ezeket messzemenőkig támogatja. Kiemelten fontos célnak tartjuk az állami adminisztráció és az egészségügyi rendszer működési hatékonyságának infokommunikációs eszközökkel történő növelését, valamint a versenyképes gazdasági, jogi és adózási környezet megteremtését. Szeretnénk hozzátenni, hogy a megfogalmazott célok egy részét a SzEK.org tagjai, a magyarországi e-gazdaság, e-kereskedelem piacvezető szereplői a maguk területén és hatáskörében már megvalósították. A digitális ügykezelés és ügymenet, elektronikus számlázás, online fizetés, elektronikus kommunikáció, távmunka mind olyan eszközök, amelyeket ezek a vállalkozások naponta használnak, sőt, ezek jelentik virágzásuk, versenyképességük alapjait. E cégek ezeket az eszközöket, szolgáltatásokat ésszerű költséggel, nagyon magas színvonalon valósították meg. A piac már többször értékelte ezt a munkát, elég ha a Netrisk, a Vatera vagy a Bookline milliárdos nagyságrendű felvásárlására utalunk.

A magyarországi e-kereskedők nem multinacionális vállalatok! Hazai tőkével, hazai tehetséggel valósultak meg és a sikert megalapozó tudásuk itt van, hozzáférhető. A SzEK.org ezúton ajánlja együttműködését a Digitális Magyarország Programban megfogalmazott célok megvalósításához. Készek vagyunk koordinátori, katalizátori szerepet vállalni abban, hogy a szövetségünk soraiban lévő vállalkozások szaktudását és tapasztalatát a kormányzat igénybe vehesse. Meggyőződésünk, hogy néhány igen egyszerű és ésszerű fejlesztéssel rendkívül gyorsan lehet akár milliárdos nagyságrendű megtakarításokat elérni például az okmányirodák, a földhivatalok, az adóhivatal és az egészségügyi rendszer működésének terén.

A SzEK.org a program alábbi témáihoz szeretne még röviden hozzászólni:

 

Adó- és jogrendszer

Szeretnénk kiemelni a szöveg egy mondatát: „Magyarország adó- és gazdasági jogrendszere egyelőre nem segíti elő az elektronikus gazdaság kialakulását, inkább gátolja azt. ” Ezzel egyetértünk. Annál inkább nem értjük a válságadó kiterjesztését az e-kereskedelemre. Az intézkedés minimális adóbevételt fog hozni – e piac szereplőinek 99%-a nem esik az adó hatálya alá, mert forgalmuk nem éri el az 500 millió forintot –, miközben azoktól a szereplőktől fog elvonni néhány millió forintot, akik a legtöbbet költenek innovációra.

Érthetetlen számunkra az is, hogy miközben a könyvforgalmazást csak 5% általános forgalmi adó terheli, az elektronikusan letölthető könyvek áfája 25%, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a legális e-könyv-kereskedelmet, miközben felvirágoztatja a kalózkiadókat, illegális terjesztőket. Javasoljuk, hogy akár rendkívüli intézkedéssel, a kormányzat lehetőleg azonnal oldja fel ezt az anomáliát, és az elektronikus könyvek áfáját vigye le a nyomtatott könyvek áfa-szintjére.

A jogrendszert illetően kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a kereskedelemről szóló törvény (2005. évi CLXIV. törvény) – amelyben nem szerepel sem az internet, sem az elektronikus kereskedelem fogalma – egészüljön ki olyan passzussal, amely alkalmas az elektronikus kereskedelem szabályozására. A törvény alapján jelenleg az elektronikus kereskedelmet a csomagküldő kereskedelem kategóriába kell sorolni, de a mindennapi gyakorlat már többször bebizonyította, hogy az elektronikus kereskedelem a csomagküldő kereskedelemmel nem analóg.

A törvénymódosítás kidolgozásához a SzEK.org felajánlja szakmai segítségét.

 

Támogatások, pályázatok

Tapasztalatunk szerint a pályázati támogatások ritkán szolgálják jól az elektronikus kereskedelem fejlődését. Az e-kereskedelmi piacon ma nem ismerünk olyan vezető vállalkozást, amely pályázati pénzből teremtette volna meg fejlődése alapjait, miközben tetemes összegeket nyertek el vállalkozások ilyen célokra, anélkül, hogy ennek érzékelhető eredménye lenne.

Javasoljuk, hogy a pályázatok ne olyan üzleti elképzeléseket támogassanak, amelyeket mások piaci körülmények között valósítanak meg, tekintve, hogy az életképes célokra mindig akad finanszírozó tőke. Olyan célok támogatását javasoljuk, amelyek a már üzletileg jól működő vállalkozásokat rövid távú, közvetlen üzleti haszonnal nem járó, de az informatikai, üzleti, fogyasztói kultúra fejlődését szolgáló fejlesztésekben támogatják. (Pl. felhasználói tájékoztatók, segédletek, szakszerű szerződések, a fogyasztót védő fejlesztések, online fizetési megoldások bevezetése, biztonságos adatkezelés, adatvédelem stb.)

 

Közoktatás

Ma az informatika oktatása és a valóság között óriási szakadék tátong. Miközben az iskolában tanuló gyerekek és az őket oktató tanárok is naponta használják a digitális világ folyamatosan megújuló szolgáltatásait, ezáltal naponta kerülnek szembe újabb és újabb kihívásokkal, addig az órákon erről szinte egyáltalán nem esik szó. Ehelyett olyan, főként technológiai ismeretek tanítása folyik, amelyek ugyan jól számon kérhetők, de kevés közük van a mindennapi élethez. Véleményünk szerint nem feltétlenül az oktatás „szintjét” kell emelni – amennyiben ez alatt az értendő, hogy még magasabb színvonalon tanulnak a gyerekek például a merevlemez működéséről –, hanem közelebb hozni az oktatást a valósághoz. Kiemelt szerepet kell kapjon az oktatásban mindaz, amivel a diákok otthon a gép előtt ülve, vagy netán a szünetben a mobiltelefonjukon internetezve találkoznak. Turbo Pascal helyett a blogolás, a közösségi média, a használat előnyei és veszélyei, az online ügyintézés, bankolás, vásárlás és fizetés legyenek a témák. A diákok ne lehessenek lánclevelek, vírusok, átverések áldozatai, legyenek tisztában a használati kultúrával, tudják mit lehet továbbküldeni e-mailben és mit nem, hogy kell mondjuk prezentációt készíteni méregdrága irodai szoftver helyett ingyenes internetes szoftverekkel.

Bízunk benne, hogy észrevételeink meghallgatásra találnak és a kormányzat él a felkínált együttműködési lehetőséggel!

Budapest, 2010. november 12.

Üdvözlettel:

Kis Ervin Egon
elnök, SzEK.org