Interjú Hermann Zsuzsannával, a Trade Magazin főszerkesztőjével
Az FMCG – fast moving consumer goods – olyan termékeket foglal magába, amik gyorsan forgó fogyasztási cikkek, ide tartoznak többek között az élelmiszerek, italok, vegyiáruk, háztartási, kozmetikai termékek. Melyek forgalmazása Magyarországon egyelőre főként offline, hagyományos üzletekre korlátozódik. A hazai FMCG eladás 1-2%-a online, míg a közép-európai átlag jóval 3% felett van a Nielsen adatai szerint. Hermann Zsuzsannát, a Trade Magazin főszerkesztőjét, kérdeztük ennek okáról.
Az FMCG termékeknek a friss áru része olyan speciális igényeket támaszt az értékesítésben, a kiszállításban, vagy a választék biztosításában, aminél minden kereskedőnek 120%-osan biztosnak kell benne lennie, hogy abban a minőségben tudja kiszolgálni a vásárlóit online, ahogyan ígérte.
Ez egy olyan vállalás, amit nem mindenki tud teljesíteni, és aminek a kockázatát nem szívesen vállalja fel. Emiatt ezen terület fejlődésében természetes a visszamaradás.
Az alap problémát az FMCG speciális igényei jelentik, és ehhez nagyon sok minden kapcsolódik. A beruházások, az IT fejlesztések, azok a költségvállalások, amelyeket emellé folyamatosan hozzá kell tudni tenni, – emellett nyilván nem baj ha néha profitot is termel az ember- miközben ott van még a logisztika megoldása, és a saját márka építése is.
Ez egy olyan komplex feladat, ami nagyon nagy kihívásokat jelent, és éppen ezért sokan nem is tudják vállalni.
Szintén befolyásoló tényező, hogy a nemzetközi cégeknél nem saját maga dönt a magyar menedzsment, és hiába próbálná meg elindítani az online értékesítést, ha nem kap jóváhagyást. Egy nemzetközi beruházás pedig lehet, hogy nem éppen a magyar piacra hozza a fejlesztését, ami eleve kicsinek számít, és olyan sajátosságai vannak, amik nagyban megkülönböztetik a más országokban már jól bevált gyakorlattól.
Az sem mindegy, hogy ki mutatja az irányt, hányan vannak, akiknek a példáját érdemes követni, amiből lehet tanulni. Mert ha sok példa van, az ember könnyebben hoz meg döntéseket, mintha egyet-egyet lát, ami alapján nem érzi magát biztonságban.
A Nielsen 2017-es globális e-kereskedelemmel kapcsolatos felmérése szerint a válaszadók 91 százaléka vásárolt már a neten. Ez a szám Magyarországon 87 százalék. Friss élelmiszert Európában a válaszadók kevesebb, mint egytizede vásárolt már (9%).
Friss élelmiszert a magyarok durván fele (45%) hagyományos boltban vásárol, egyötöde (21%) boltban és online, míg durván a harmada (34%) inkább a neten. Ez az átlag Európában (51, 32 és 17 százalék).
A Nielsen meglévő adatai alapján a teljes online piacra vonatkozó becslés értelmében a következő kategóriákból fogy a legtöbb a virtuális boltokban: ásványvíz, feldolgozott hús, sajt, gyümölcslé és mosószerek.
A Nielsen 2016-os becslései szerint a globális FMCG-forgalom a következőképp alakul
Magyarországon vélhetően 2017-ben is 1-2 százalékot tett ki az online bevásárlások részesedése. Európában az Egyesült Királyságban a legmagasabb az online FMCG költések mértéke, 6-7% között mozog a becslések értelmében. Közép-Európában ez az arány némileg alacsonyabb, 3-4 százalékot tesz ki.
A nemzetközi online kereskedelmi színtéren elkezdődött az a trend, hogy a retailerek helyett a gyártók is felbátorodnak, és közvetlen online értékesítési csatornát nyitnak a vásárlók felé.
Gyártói oldalról nagyon ki kell találni, kinek mit hogyan kínál az ember, ahhoz hogy egy ilyen jellegű üzleti döntés meg is térüljön, lehet, hogy nem forintokat számolva, hanem brandépítés, vagy egyéb más oldalról. De a befektetők azért mégis csak a forintokat szeretik számolni a végén. És egy kisebb márka nem feltétlenül tud olyan fejlesztéseket eszközölni, amivel a napról napra nagyobb elvárásokat támasztó vásárlók igényeit ki tudja szolgálni.
Az biztos, hogy a gyártói oldal direkt értékesítésben még nem tart ott, ahol a kereskedők jelenleg. Kivéve azt a pár nagy márkát, akiknek erre külön erőforrása van, mert nyilván ott a határ a csillagos ég.
