A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2021-re vonatkozó adócsomag tervezetét, melynek szerves részét képezi az e-kereskedelemre vonatkozó új áfa szabályozás. A törvény elfogadása november második felében várható, és a jelentősebb módosítások többnyire 2021. július 1-jén lépnek hatályba.
A webáruházak tevékenységének jelentős részét képező, egyik országból a másikba történő ún. távolsági értékesítés jelenlegi szabályai még a határokon átnyúló értékesítések fellendülése előtti időkben, a klasszikus „katalógusos” értékesítésekre lettek megalkotva. Ennek a szabályozásnak a frissítése időszerű volt annak érdekében, hogy az online vállalkozások a határon átnyúló kereskedelemre irányuló tevékenységüket még inkább fellendíthessék. A jelenlegi európai uniós jogszabályi környezet alapján egy alacsonyabb adókulcsú ország webáruháza könnyen versenyelőnybe kerülhet egy magas áfakulcsú tagállamból értékesítő (például magyar) webáruházzal szemben. Mindez 2021 júliusától megváltozik, az EU által alkotott új áfa rendelkezések a magyar szabályozásba is bekerülnek.
A tervezett jogszabályváltozás az e-kereskedelem kapcsán az alábbi főbb területeket érinti:
1. EU-n belüli online értékesítés
Az EU-n belüli online értékesítés (távértékesítés) szabályai úgy változnak, hogy a határon átnyúló, magánszemély vevő részére értékesített termékek esetében az áfát szinte minden esetben a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni, az ott érvényes áfa mértékkel.
A jelenlegi szabályozás csak egy adott tagállamba történő, meghatározott értékhatárt (a tagállam választása szerint jellemzően évente 35 ezer eurót, azaz kb. 12 millió Ft-ot vagy 100 ezer eurót, azaz kb. 37 millió Ft-ot) meghaladó értékesítések esetén rendelkezik úgy, hogy az áfát a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni. A jogszabályváltozás értelmében 2021. július 1-jétől, ha a webshop EU-n belüli távértékesítéseinek összesített értéke a folyó naptári év és azt megelőző naptári év során meghaladja a 10.000 eurós (kb. 3,7 millió Ft-os) értéket, akkor a vevő országának adókulcsával kell majd áfát fizetni.
2. EU-n kívülről rendelt termékek áfamentességének megszűnése
Jelenleg az Európai Unión kívülről rendelt termékekre 22 euró (kb. 7700 Ft) érték alatt sem vámot, sem áfát nem kell fizetni. Számos esetben előfordul azonban, hogy az eladó nagy értékű, főként számítástechnikai eszközök esetén is 22 euró alatti értéket tüntet fel, ezzel elkerülve az adófizetést. A becslések szerint legalább 1 milliárd euró (kb. 367 milliárd Ft) évente az áfamentesség miatti, és 4 milliárd euró (kb. 1468 milliárd Ft) a csalás miatti (alulértékelés, ajándékként való behozatal) adóbevétel-kiesés az EU-ban. Az áfamentesség nehezen ellenőrizhető, ráadásul tovább torzítja az uniós kereskedőkkel való versenyt, hiszen ez utóbbi értékesítések esetén mindig van áfa, szemben a kis értékű termékek importjával.
Az új jogszabály eltörli a 22 euró alatti import küldemények áfamentességét, tehát minden termékre kell majd adót fizetni, bármilyen kicsi is az értéke. Emellett, mivel minden termék behozatalát be kell jelenteni az adóhatóságnak, könnyebben kiszúrható lesz, ha valaki alacsonyabb érték feltüntetésével próbál az adóval trükközni.
3. Az online piacterek is felelősek lesznek az áfa megfizetéséért
A törvényjavaslat – meghatározott ügyletek vonatkozásában – adófizetési kötelezettséget telepít azon elektronikus platformokra (pl. Amazon, eBay, AliExpress, eMag), amelyek elősegítik a felületükön történő, EU-n kívüli országbeli eladók magyarországi termékértékesítését. Ezáltal a platform lesz majd köteles ezen ügyletek után az áfa fizetésre. Így a NAV-nak nem kell a platformon keresztül értékesítő, sok esetben nehezen utolérhető vállalkozástól megkísérelni az adó beszedését.
A törvényjavaslat szerint úgy kell tekinteni, mintha az eladó az adott terméket a platformnak, a platform pedig a vevőnek értékesítette volna.
4. Adminisztráció csökkentése – ún. egyablakos rendszer alkalmazása
A tervezet az új típusú áfafizetési kötelezettségek teljesítésének megkönnyítéséhez igazítja az egyablakos rendszer szabályait.
Lényegében jövőre lehetővé válik, hogy az adott webshop kizárólag a saját országában, a saját nyelvén adjon be áfa bevallást a más EU-s országokba történő értékesítésekre is, országonkénti bontásban. Így nem kell majd áfa regisztrációt elvégezni és bevallásokat benyújtani más EU tagállamokban, hanem az értékesítő államának adóhatósága továbbítja majd az adatokat és a befizetett áfa összegét a többi érintett EU-s tagállamnak.
Bár az egyablakos rendszer alkalmazására csak 2021. július 1-jétől lesz lehetőség, a törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a webáruházak már április 1-jétől elkezdhessék a regisztrációt az új rendszerbe.
5. Online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a magánszmélyeknek történő értékesítésekre is
2021. január 1-től a NAV részére történő valós idejű számlakiállítás-jelentési kötelezettség kiterjesztésre kerül a magánszemély vevők felé kiállított számlákra is. Ez jelentősen érinteni fogja az online kereskedőket (webshopokat, online piactereket) 2021. január 1-jétől, de csak az új EU-s szabályok hatályba lépéséig, azaz 2021. július 1-ig. Ezt követően ugyanis az e-kereskedelmet folytatók mentesülni fognak az említett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a fent említett egyablakos rendszeren keresztül teljesítik az áfakötelezettségüket. Ezen féléves időszakra azonban az e-kereskedőknek is fel kell készülniük a kiterjesztett adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.
Összegzés
A fenti változásokra tekintettel érdemes lehet felülvizsgálni, hogy mely országokban célszerű fenntartani az áfa regisztrációt, és a webáruház melyik országban tudja megszüntetni – az adminisztrációs költségek csökkentése végett – az ilyen regisztrációját. Ezen túlmenően át kell gondolni, hogy a webáruház az új egyablakos rendszeren keresztül történő adókötelezettségei teljesítésének (nyilvántartási, számlázási, áfabevallási és áfafizetési kötelezettségek) hogyan tud eleget tenni, azaz milyen belső folyamatokat, rendszereket kell esetleg átalakítani, frissíteni az új jogszabályoknak való megfelelés érdekében. A felkészülést érdemes mihamarabb elkezdeni.
A szakmai anyagot az Ecommerce Hungary tagja, a Deloitte Magyarország készítette.
Kapcsolódó:
A Deloitte 2020. november 18-án rendezi az őszi adóváltozásokkal foglalkozó szakmai eseményét, amely során rövid előadást tart Besesek Botond, adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakértője. Az előadások után rövid beszélgetés következik vendég előadóinkkal és a Deloitte adóosztályának partnerével.
