2018. december 3-ától egyre nehezebb lesz eltérő összeget felszámolni az online vásárlóknak földrajzi elhelyezkedésük alapján az EU-ban.
De a videó közvetítő platformokra, mint például a Netflix, nem vonatkozik majd az új szabályozás.
Ha a párizsi Disneylandbe szeretnénk jegyet vásárolni online, gyakran jóval többet kell érte fizetnünk, ha Kelet-Európából rendeljük meg, mintha Németországból. Online utazási irodák gyakran mutatnak eltérő lehetőségeket és árakat a weboldalaikon, attól függően, a felhasználó, melyik országban ül éppen a laptopja előtt. És vannak cégek, akik limitálják a tartalmaikat adott országok felé. Ez egy általánosságban bevett gyakorlat, amit „geoblocking”-ként tartanak számon. Amikor is a felhasználó IP címe alapján azonosítják az eszközt, amin az adott cég weboldalát nézik, valamint a földrajzi elhelyezkedését.
Az Európai Tanács szerint „az emberek elvárják, hogy ugyanúgy vásárolhassanak EU-s webshopokban, ahogy a helyiek”. Emiatt terveznek szélesebb választási lehetőséget és hozzáférést adni a termékek és szolgáltatások eléréséhez az EU-s egyes országain belül. Ezáltal elősegítve a termékek és a tudás akadályozatlan áramlását a tagországok között, ami egyébként is fontos része az EU digitális piaci stratégiájának.
Egy felmérés szerint 2017-ben a weboldalak mindössze 37%-a engedte a “nem helyi” felhasználónak, hogy véghez vigye a vásárlását a fizetési adatai megadásával. Holott a piac hatalmas, hiszen már 2014-ben is 4-ből 3 európai használta rendszeresen az internetet.
A szabályozás B2B és B2C tranzakciókra is vonatkozik.
Az e-kereskedőknek mostantól arra is figyelniük kell, hogy nem irányíthatják át automatikusan a felhasználót az ő lokációjára specializált oldalukra. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar weboldalnak van “.hu”-s és “.com”-os domainnel rendelkező weboldala is, először engedélyt kell kérnie a külföldi felhasználótól ahhoz, hogy átvigye az angol nyelvű honlapjára.
Ugyanakkor nem kevés éles kritikákat kapott a szabályozás. A legtöbben egy sokkal szélesebb körű megoldást szeretnének bevezetni. Ugyanis jelenleg konkrétan 3 fő területre fókuszált az Európai Parlament döntéshozatala:
- A kizárólag online szolgáltatást nyújtó cégek kínálatának minden egyes vásárló számára elérhetőnek kell lenniük egész Európában.
- A konkrét fizikai helyen nyújtott szolgáltatásoknak, mint például az autókölcsönzés, mindenki számára egyenlően kell elérhetőnek lenniük.
- A fizikai termékeket ugyanúgy megvásárolhatóvá kell tenni minden EU-s állampolgár részére, de a vásárlónak kell megoldania a termék szállítását.
Miközben ez a szabályozás egyáltalán nem érvényes az audiovizuális szolgáltatásokra, ezen a területen nem kell sem a szállításon, sem az árak egységesítésén dolgozniuk a vállalkozásoknak. Ide tartoznak például a videó közvetítő platformok is, mint a Netflix. De 2 év múlva tervezik a szabályozás bővítését.
Az EU a tagállamokra bízza a szabályozás betartatását, Magyarországon egyelőre még nem hozták létre az erre felelős szervezetet.
Mindezek alapján, úgy látjuk, ez az új szabályozás esélyegyenlőséget teremt az európai piacon, és inkább izgalmas, új lehetőségként kell rá tekinteniük a kereskedőknek, mint egyfajta korlátozásra. Szembemenve a jelenlegi közép-kelet-európai, de legfőképp magyar trenddel, miszerint félünk a külföldi piaci nyitástól, talán ez az új szabályozás még serkenteni is fogja az e-kereskedők cross-border nyitottságát.
